Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Gurzó Lajos

1999. december 31.

A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2000. január 18.

Gyergyószárhegyen rendbehozták az emlékműveket. A Hősök emlékoszlopát már 1990-ben rendbe tették, a megrongált címer helyett új készült, a márványtáblákon sorakozó neveket újrafestették. A második világháborúban elesett 76 személy nevével márványtáblát helyeztek az oszlopra, amit 1990. augusztus 20-án ünnepi szentmisén szentelt meg Simon József plébános. A Tatárdombnál az 1990. március 19-én szélsőséges elemek által megrongált márványtábla helyébe az eredeti, 1908-as szöveggel ellátott márványtáblát helyezték el 1990. november 15-én. Az 1596-os Véres farsang néven ismert történelmi esemény emlékére az emlékoszlopon 1992. augusztus 1-jén feliratos márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: Bármilyen kegyetlen is volt a megtorlás, nem tudta kiölni a székelyek tudatából a szabadság utáni vágyat, amelyért évezredes történelme során annyi vért hullatott, DE SOHA LE NEM MONDOTT RÓLA. 1992. szeptember 22-én az 1916. szeptember 22-én benyomuló román katonák által kivégzett községi elöljáróknak állítottak emléket egy emlékkővel. 1994. október 6-án felszentelték az 1848-49-es magyar szabadságharc gyergyószárhegyi hőseinek névsorát tartalmazó emléktáblát a hősök emlékoszlopán. A millecentenárium évében, 1996. április 26-án márványtáblát helyeztek el a hősök emlékoszlopán a következő felirattal: Millecentenárium 896-1996 - Emlékezz magyar, e föld 1100 éve szülőfölded. Ugyancsak ez alkalommal elültettek tizenegy millecentenáriumi fát és a mellettük levő táblákon történelmünk nagyjainak nevei sorakoznak /Árpád fejedelem, Szent István király, IV. Béla király, Hunyadi János, Mátyás király, Szilágyi Erzsébet, Bethlen Gábor fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Szent László király és Antall József/. 1998. március 15-én a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a hősök emlékoszlopára emléktáblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: 1848-1998 - A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket. Isten áldd meg a szabadságszerető magyart! Ugyanezen a napon a szárhegyi temetőben lévő honvédsírra márványtáblát helyeztek el: Gurzó Lajos 1848-as honvéd főhadnagy. A Szárhegy határában 1944-ben lelőtt két német katona sírját vaskereszttel jelölték meg. 1998. november 1-jén márvány emléktáblát helyeztek el Both Ferenc 1848-as honvéd alhadnagy sírkövén. /Borsos András, Gyergyószárhegy Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

lapozás: 1-3